Téli Ünnepek Népszokások - Téli Népszokások - Szentivanihke.Hu
A farsang azon kevés népszokásaink egyike, amely életben maradt a múlt században és életképesnek bizonyul a 21. század kezdetén is.
Hagyományok
Weboldal további részletei: Link mentése | Weboldal értékelése | Hibajelentés | Link ajánlása | Nyomtatás Link azonosító (ID): 246 << Előző lap || Következő lap >> Link címsor: Téli népszokások Kategória: |__ |__ Téli ünnepek Link leírása: A decemberi asszonyi ünnepek közül hazánkban legjelentősebb Luca napja. Lányoknak, asszonyoknak tilos ilyenkor dolgozniuk. Számos történet szól arról, hogyan büntette meg Luca azokat, akik szőni, fonni, varrni, mosni mertek az ő ünnepén. URL cím:... Hozzáadva: A weboldal ekkor került be katalógusunkba: 2009-08-14 Megosztás a Facebookon: A tetszik gombra kattintva megoszthatod ezt a linket a Facebook-on: Értékelés: Eddig 0 értékelés érkezett: | | Átlagolt érték: 0 Linkre kattintás: Eddig 7 alkalommal látogatták meg ezt a honlapot. További információk: Ajánlj Te is weboldalt katalógusunkba! Tél - katalógus - Hogy megtaláld amit keresel!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt a márciusi képnézegetőn!
- Elado csaladi haz vac 10
- Téli ünnepek népszokások pdf
- A napt�ri �vhez f�z�d� n�pszok�sok
- Tóth Andi kimaxolta a szexizést ebben az apró tangában | nuus.hu
- Mozanapló koch valéria
- Téli ünnepek népszokások hagyományok
- Férfi márkás cipők
- Whirlpool klima F6 hibakód | klimaTIPP.hu
- Magyar N�prajzi Lexikon /
- Utódok 1 rész
Kalendárium
Ugyanakkor halad� t�rsadalmi mozgalmak k�vetend� mintak�nt kiemelhetik a szok�sokban is r�gz�tett fontos erk�lcsi kateg�ri�kat, mint p�ld�ul a n�pszok�sokb�l a munka megbecs�l�s�nek t�kr�z�d�s�t, mint a paraszti erk�lcs k�zponti kateg�ri�j�t. – Irod. R�s� Ensel S�ndor: Magyarorsz�gi n�pszok�sok (Pest, 1866); R�heim G�za: Magyar n�phit �s n�pszok�sok (Bp., 1925); Szendrey Zsigmond–Szendrey �kos: Szok�sok (A magyars�g n�prajza, IV., 1941–43); Weiss, Richard: Volkskunde der Schweiz (Erlenbach–Z�rich, 1946); D�m�t�r Tekla: Napt�ri �nnepek – n�pi sz�nj�tsz�s (Bp., 1964); Luk�cs Gy�rgy: Az eszt�tikum saj�toss�ga (I–II., Bp., 1965); Ortutay Gyula: Kis magyar n�prajz (Bp., 1966 4).
Férjjósló és férjszerző leánynap varázslásokkal. András-napon a lányok böjtöltek, csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak, s akkor megálmodták, hogy ki lesz a férjük. Hasonló jósló szokások fűződtek Katalin, Borbála és Luca napjához is. Luca napja (december 13. ) A decemberi asszonyi ünnepek közül Magyarországon Luca napja a legjelentősebb. A Gergely-naptár életbe lépése előtt december 13-án Luca napján volt az év legrövidebb napja, éjszakája pedig az év leghosszabb éjszakája, ezért sok néphit, babona, szokás tartozik hozzá.
TOLLFOSZTÓ A tollfosztó az asszonyok, lányok társas munkája volt a téli időszakban. Néhol még ma is eleven hagyománya van. Bérelt vagy meghívásra látogatott házaknál fosztottak. Mint a többi kaláka jellegű munka, a tollfosztás egyúttal a közös szórakozás alkalmát is jelenti. A Dunántúlon a tollfosztó vette át a fonó szerepét, pl. a Láncos Miklós és farsangi alakoskodók a tollfosztót keresték fel, és ijesztgették a lányokat. Vépen (Vas vármegye) a zsákokba gyűjtött tollat téli estéken fosztották le. Mesélve, énekelve esténként 10-11 óráig is dolgoztak. Több hétig is eltartott, és a végén áldomás volt: megvendégelték a fosztókat. Sokféle tréfát eszeltek ki ilyenkor, pl. az ajtón vagy ablakon át madarat eresztettek be. Lábára, nyakára tréfás szövegű cédulát kötöttek. Bódva vidékén a tollfosztóba már csak komoly udvarló mehetett, de az sem maradt sokáig. Palóc vidéken, ahol a fonó jelentősége sokáig megmaradt, a tollfosztó hagyományai nem voltak olyan színesek. A tollfosztóban énekeltek, beszélgettek.
Téli ünnepek hírek - Hírstart
Ezen a napon tilos volt varrni, söprögetni vagy fonni, helyette a nők inkább tollat fosztottak, a férfiak pedig újbort fejtettek, vagy épp búzát csíráztak. Ezek mellett más népszokásokkal is találkozunk ezen a napon, amelyeknek még jelenleg is fontos szerepük van a magyar néphagyományban. Miklós napja december 6-ra esik, azonban a Mikulás, vagy a krampusz alakja újabb keletű népszokás. Korábban számos álarcokkal kapcsolatos szokás volt népszerű ezen a napon. A "miklósolás" a középkortól mindenhol elterjedt volt a keresztény Európa területén.
A déli féltekén ugyanis akkor süt leghosszabb ideig a nap, nyár van és sokan arra használják ezt, hogy melegebb tájakon tölthessék a karácsonyi ünnepeket.